Bemutatjuk a teszteket, melyekkel nálunk találkozhatnak!

WISC - IV (Gyermek) Intelligencia teszt

Ez a teszt a 'Wechsler típusú' intelligenciamérő eljárások közé tartozik, a 6-17 éves korosztály intellektuális képességeinek felmérésére alkalmas. A teszt alapvetően 10 szubtesztből áll, melyek szükség esetén kiegészítő feladatokkal helyettesíthetőek, egészíthetőek ki. A 10 feladat 4 Indexbe sorolódik be, melyek a Verbális megértés, a Perceptuális következtetés, a Munkamemória, és a Feldolgozási sebesség. A Verbális megértés Index az összetett szóbeli információk értelmezésére, és a nyelvi képességek használatára való képességet méri probléma megoldás során. A Perceptuális Index feladatai a téri-vizuális észlelésen alapulnak, a nem szóbeli problémamegoldást és elemzési képességet vizsgálják. A Munkamemória Index a figyelmet, a koncentrációt és a munkamemóriát teszi próbára. A Feldolgozási sebesség Index az információk gyors feldolgozására való képesség -pszichomotoros tempó -, rugalmasság és szelektív figyelem mutatója. A Verbális megértés, és a Perceptuális következtetés Index 3-3, míg a Munkamemória és a Feldolgozási sebesség 2-2 feladatot foglal magába.

/Juhász, V. és Radics, M. (2019). Hazánkban használt szókincsmérő eljárások II./

WAIS-IV Intelligencia teszt

A WAIS Intelligencia teszt szintén a 'Wechsler családba' tartozik, melyből fakadóan felépítésében, és faladat típusaiban is nagyon hasonló a már bemutatott WISC-hez. A teszt, 'kistestvéréhez' hasonlóan, szintén 10 szubtesztből áll, melyek a fent említett Verbális megértés, Perceptuális következtetés, Munkamemória és Feldolgozási sebesség Indexekbe tagolódnak be. A teszt 17 év felett, felnőttek intellektuális képességeinek felmérésére készült.

Raven - teszt

A Raven-teszt egy olyan nonverbális eljárás, mely a kognitív funkciók széles spektrumát mozgósítja. A tesztből több változat is létezik, az alapelv mindegyiknél hasonló. A teszt több sorozatból áll, mely sorozatok mindegyike megadott, azonos számú geometriai sorozatokat ábrázoló kártyából áll. A kártyákon/táblákon egy nagy, és több kisebb kép szerepel. A nagy ábrából mindig hiányzik egy rész, ezt kell kiválasztania a vizsgálati személynek a megadott kisebb képek közül. 5 és 9 év között az ábrák színesek, 10 éves kortól fekete-fehér tesztkártyákat használunk.
Hogyan is néz ez ki? Nagyjából így:

/http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Gyogypedagogiai%20pszichodiagnosztika/81_a_ravenfle_vizsglati_elv_s_a_raventeszt.html/

https://tehetseg.hu/aktualis/az-intelligenciatesztek

SON teszt

A Snijders-Oomen-féle teszt, vagyis a SON egy nonverbális - szóbeli önkifejezést nem igényel - intelligenciateszt, melyet eredetileg siket gyermekek számára alkottak meg, de halló gyermekek esetében is használható. Kidolgozásának sajátosságából eredően általában verbális kommunikációjukban valami oknál fogva gátolt, vagy hallássérült gyerekek diagnosztizálásában alkalmazzák. A tesztet többször átdolgozták, az első korcsoporti elkülönítéssel 2 teszt vált el egymástól, az egyik 2,6-6 éves kor között mér (SON), a másik a 7-17 éves korcsoport számára készült (SSON). A SON felépítése a Wechsler- féle tesztekéhez hasonló, 8 szubtesztből áll, melyek kettesével mérnek fel egyet-egyet 4 területből, pszichés funkcióból (Formaészlelés, Közvetlen emlékezet, Elemi kombinatív készség, Absztrakciós képesség). Ennek a felosztásnak nagy előnye, hogy nemcsak összességében az IQ számolható ki, hanem külön-külön az egyes próbákhoz tartozó 'szubtesztkorok' is vizsgálhatóak, lehetőséget adva ezzel egy részletesebb intelligenciaprofil elemzésre.

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Gyogypedagogiai%20pszichodiagnosztika/82_a_snijdersoomen__fle_nonverblis_intelligenciateszt.html

Wisconsin kártyaválogatási teszt

Ez a teszt a kognitív végrehajtó funkciók komplex mérésére alkalmas, ami azt jelenti, hogy egy időben több területet is képes vizsgálni. A teszttel információk kaphatóak a tervezési-, a válaszgátlási-, és tanulási képességről, a stratégiaalkotásról és munkamemóriáról is.
A feladatról röviden: A vizsgálati személynek az eljárás során egyszerű ábrákat mutató kártyákat kell párosítania úgy, hogy a párosítás aktuális szempontját a vizsgálati személynek a próbálkozásaira adott 'helyes/helytelen' visszajelzésekből kell kikövetkeztetnie.
Hogyan is néz ki ez? Nagyjából így:

/Mészáros, G., Tárnok, Z., Oláh, S., & Gádoros, J. (2008). Gyermekkori pszichiátriai kórképek frontostriatális érintettségének neuropszichológiai vizsgálata. Magyar pszichológiai szemle, 63(1), 117-141/
/Szabó, Cs. (2013). A végrehajtó funkciók működése eltérő fokú figyelmi mintázatok tükrében./

TROG teszt

A TROG teszt a nyelvtani fejlődés vizsgálatára készült eljárás, mely 2-14 éves kor között alkalmazható. Bár a teszt a nyelvi fejlődést vizsgálja, a vizsgálati személytől nem igényel szóbeli megnyilvánulást. A feladat során a résztvevőnek minden alkalommal 4 kép közül kell kiválasztania azt (elég ezt rámutatással megtennie), amelyik megfelel a vizsgálatvezetőtől elhangzott mondatnak. A mondatok szókincse egyszerű, ugyanakkor szórendjüknek és a bennük elhangzó ragoknak a pontos megértése fontos a feladat szempontjából.
Hogyan is néz ez ki? Nagyjából így:
' A csillag kicsi.'

/https://epa.oszk.hu/03000/03047/00059/pdf/EPA03047_gyosze_2013_1_001-022.pdf/

Vineland Szociális Érettségi Skála

Ezt a kérdőívet/tesztet nem a vizsgálat alanya tölti ki, hanem a vizsgálatvezető egy informátor -aki általában a szülő - megfigyeléseire támaszkodva. A skála nyolc területen mér: általános önkiszolgálás, étkezés, öltözködés, önirányítás, szabadidő eltöltés, kommunikáció, helyváltoztató mozgás és szocializáció. A skála alapfeltevése, hogy az életkor előrehaladtával a gyermek egyre összetettebb, bonyolultabb viselkedésekre képes, egyre önállóbban és egyre 'szociálisabban', a társas normákhoz igazodva. A normák alapján a teszt végeredményeként kiszámolható a szociális kor és az SZQ, azaz a Szociális Kvóciens. A szociális életkor azt mutatja meg mennyire vagyunk képesek sikeresen beilleszkedni egy adott társadalomba, kapcsolatot teremteni. A Szociális Kvócienst a szociális kor és az életkor hányadosának százszorosa adja. A kvóciens már az átfogó értelmességhez és tanulási eredményességhez képest is differenciál.

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Gyogypedagogiai%20pszichodiagnosztika/112_rtelmi_elmarads_esetn_alkalmazhat_vizsglatok.html

https://epa.oszk.hu/03000/03047/00065/pdf/EPA03047_gyosze_2014_3_197-203.pdf

Szék-lámpa és Pieron teszt

Ezek a tesztek a figyelem és koncentráció képességének vizsgálatát teszik lehetővé. A Szék-lámpa tesztet 5 éves, a Pieront 8 éves kor felett szokták alkalmazni. A feladat mindkettő esetében nagyon hasonló, egyszerű ábrák között kell a 'célingereket' (előre megadott mintával egyformákat) megtalálni. A tesztek időtartama 5 perc, a vizsgálatvezető minden perc végén megjelöli hol tart éppen a gyermek/fiatal. A Szék-lámpa teszt 21 sorból, és soronként 19 ábrából, a Pieron 20 sorból, és soronként 20 ábrából áll, melyek átnézése balról jobbra és fentről lefelé történik, az elhagyott elemekhez később nincs lehetőség visszatérni. Az előforduló hibáknak két típusa van: kihagyások (a kitöltő nem vesz észre egy ábrát, amit jelölni kellett volna) és téves jelölések (a kitöltő olyan ábrát jelöl be, amit nem kellett volna). A koncentráció relatív teljesítményének kiszámolása az összes átnézett elem száma, és a hibaszám alapján történik. A percenkénti jelölés a figyelem 'milyenségére' tud rávilágítani - megfigyelhető, hogy egyenletes-e a teljesítmény, vagy például a kitöltő az elején képes-e jobban koncentrálni majd fárad, vagy a végére jön bele inkább a feladatba.
Hogyan is néz ez ki? Nagyjából így:

Keresd ezeket!: Ȝ ȣ ȹ

Ǯ ȣ Ȝ ȸ ȹ ɝ Ǯ ȹ Ȝ Ǯ ȹ ȸ Ǯ ȣ ȸ Ȝ ɝ ȹ ȣ Ǯ
ȸ Ǯ ȣ ȹ Ǯ ɝ ȣ ȸ Ǯ ɝ ȣ Ǯ ȸ ȹ ɝ Ǯ ȹ Ȝ Ǯ ȹ
Ȝ ȹ ɝ Ǯ ȣ ɝ ȣ Ȝ ɝ Ǯ ȸ ɝ Ǯ ȣ Ǯ ȹ Ǯ ȣ ȹ Ȝ

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_pedaggiai_diagnosztika_elmleti_s_gyakorlati_tartalmi_megjtsaV2/942_a_figyelem_vizsglata_tesztek.html

Pályaorientációs tesztek

A pályaválasztás összetett dolog; függ többek közt az egyéni képességektől, személyiségtől, személyes érdeklődéstől és a különböző foglalkozásokról előzetesen kialakított elképzelésektől. Fontos figyelembe venni az életkort és a terveket is, azt, hogy a tanuló, középiskolába menne/ fakultációválasztáshoz kérne segítséget/ felsőoktatásban szeretne tanulni/ felnőttképzést keres, vagy egyéb tervei megvalósításához van szüksége ötletekre, információkra. Ebből kifolyólag a pályaorientációt segítő tesztek palettája meglehetősen színes, széles. Hogy milyen tesztekkel találkozhatsz egy pályaorientációs beszélgetésen, még attól is függhet milyen preferenciákkal és lehetőségekkel rendelkezik a szakember, akihez ellátogatsz. A nálunk használt tesztek legnagyobb része a személyes érdeklődés és a 'munkamódok' - egyedül vagy csapatban dolgozik-e szívesebben; szabálykövető típus vagy jobban szeret újítani…. - feltérképezését segíti elő, nem mér képességeket, intelligenciát és közvetlenül személyiség jellemzőket sem. A tesztek eredményeit segítő beszélgetésekkel támogatjuk meg, így véve figyelembe azokat az egyéni sajátosságokat, amelyeket a kérdőívek önmagukban nem képesek.
Az 'érdeklődés tesztek' közül leggyakrabban talán a 'Bognár-', illetve a 'Holland-féle' kérdőívek kerülnek elő, ugyanis ezek általános iskolásoknál és középiskolásoknál is egyaránt jól alkalmazhatóak. A 'Holland' egy egyszerűbb teszt, ahol a kitöltőnek 6 kategórián (Realista, Kutató, Szociábilis, Vállalkozó, Művész, Hagyománytisztelő-konvencionális) belül kell eldöntenie, hogy a felsorolt állításokat önmagára jellemzőnek érzi-e, vagy sem. Az állítások között ilyesmik szerepelnek: Szeretek/szeretnék…..biológia órákra járni/segíteni másoknak személyes problémáikat megoldani/művészeti órákra járni….. A 'Bognár' már kissé bonyolultabb, itt 1-től 5-ig terjedő skálán kell az állításokat pontozni: Az 1 = egyáltalán nem jellemző, az 5 = teljesen illik rám. Ez a teszt 5 'kategóriában' mér (Irányító, Innovatív, Módszeres, Tárgyias, Szociális). Sok más teszt is fellelhető még eszköztárunkban, melyeket a tanuló jellemzőihez és igényeihez igazítva válogatunk össze. Az általános iskolásoknak egyszerűbb nyelvezetű érdeklődés mérő kérdőívek, pl.: 'Mit szeretsz csinálni? -otthon/iskolában stb. - térkép' szoktak még a 'csomagba' kerülni, míg a középiskolásoknál már a kissé bonyolultabb és több kategóriában csoportosító 'Munkamód' és 'Motiváció' kérdőívek szoktak előkerülni. A 'Tanulási stílusok' kérdőív segít feltárni, melyek lehetnek számodra a leghatékonyabb tanulási módszerek, a 'foglalkozás-családfa' feladat továbbgondolásra hív, de a párban, baráttal/testvérrel érkezőknek is van külön feladat, mely például segíthet külső szemmel látni önmagad, jó tulajdonságaidat.
Néhány minta kérdés: